Az adózási szabályok megváltoztatása után a munkatörvénykönyvet is módosították azért, hogy kiszűrjék a fiktív részmunkaidős alkalmazásokat - hívta fel a figyelmet Fekete Pali-Pista Szilveszter egyetemi adjunktus, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézetének oktatatója, adótanácsadó és könyvelő csütörtökön, aki Adóz(z)unk, de hogyan? A jövedelemadóra vonatkozó jogszabály-változások hatásai címmel tartott előadást a Kolozsvári Magyar Napok keretében.

Az adótörvénykönyv módosítása szerint augusztus elsejétől azok a vállalkozók, akik részmunkaidőben foglalkoztatnak alkalmazottakat, több társadalombiztosítási járulékot fizetnek, mert augusztustól az 1450 lej bruttó minimálbér alapján számolják ki az államkasszába befizetendő járulékokat. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy aki csak részmunkaidőben dolgozik, és nem tudja bizonyítani, hogy több munkahellyel kijön a teljes munkaideje, akkor a vállalatnak, cégnek, amely őt részmunkaidővel foglalkoztatja, ki kell fizetnie a teljes munkaidőnek megfelelő munkaadói társadalombiztosítást és egészségbiztosítást. Ezek a munkaadói járulékok az 1450 lejes bruttó minimálbér esetén az összeg 15,8 százaléka, illetve 5,2 százaléka.

"Ezek a kiadások az eddigi költségcsökkentési megoldást teljesen áthúzzák. Ha ezeket a plusz költségeket a munkaadó nem vállalja fel, akkor nyilván csökkenhet a munkavállaló fizetése. Csakhogy a munkavállalók nagy többségét, akiket ez érint, feltételezhetően minimálbérrel alkalmazták, tehát a cégek minimálbérnél kisebb fizetést nem adhatnak az érintetteknek. Feltételezem, hogy a kormány ezzel nagyonis számolt, és éppen amiatt vezette be ezt a módosítást, hogy a munkaadóra nagyobb terheteket rójanak" - mondta az adótanácsadó, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézetének oktatója.

A törvény hatálya alól kivételt képeznek azok a vállalkozók, akik diákokat vagy maximum 26 éves korú egyetemi hallgatókat, legfeljebb 18 éves korú inasokat, fogyatékosokat vagy nyugdíjasokat foglalkoztatnak pár órában.

Sok a visszaélés?

Arra a kérdésre, hogy mennyire magalapozott a kormány azon érvelése, miszerint sok a visszaélés a részmunkaidős alkalmazásoknál, Fekete Szilveszter elmondta: meglátása szerint ez a helyzet. Sok esetben történik az, hogy az munkavállaló nyolc órában dolgozik, a szerződésében viszont csak négy óra szerepel. "Ezeket a kisebb-nagyobb csalásokat az új módosítás kiszűri, hiszen az adóteher, legalábbis ami a társadalombiztosítási és az egészségügyi járulékot illeti, ugyan akkora lesz a munkaadó számára, mintha teljes minimálbérrel alkalmazná az illetőt" - mondta Fekete Szilveszter.

A kormány adatai szerint tavaly év végén 1,1-1,2 millió részmunkaidős munkaszerződés volt. 370 ezer aktív dolgozónak csak egy részmunkaidős szerződése volt, illetve 710 ezer személynek 903 lej bruttó fizetése. A kormány szerint az elmúlt időszakban a részmunkaidős szerződések száma gyorsabb ütemben nőtt, mint a teljes munkaidős szerződéseké.

A munkatörvénykönyvet is módosították

A kormány a részmunkaidős alkalmazások esetében az adótörvénykönyvön kívül a munkatörvénykönyvet is módosította, hogy növelje az adóbevételeket és kiszűrje a feketemunkát. A módosítás szerint feketemunkának minősül az, ha valaki részleges munkaidőben dolgozik, de a megszabott munkaidején kívül. Fekete Szilveszter adótanácsadó szerint ez azt jelenti, hogy a részmunkaidős alkalmazottak esetében napi jelenlétet kell vezetni, azaz napi pontossággal be kell írni, hogy mikor érkezett meg és mikor távozott az illető a munkahelyéről. "Ha az adóellenőrök megtalálják a munkahelyén az illetőt anélkül, hogy kitöltötte volna a napi jelentétet, akkor a tevékenységét fekete munkának minősíthetik" - magyarázta.

Az egyetemi oktató konkrét példát is adott olyan esetekre, amikor nagy valószínűséggel nem lehet valós a részmunkaidős szerződés. Ha egy kamionsofőrt, aki például külföldet is járja, napi négy órában alkalmazzák. Valós lehet ellenben az a helyzet, amikor valaki négy órában besegít egy vállalat könyvelésébe, vagy adminisztrációs teendőibe.

A Nép Ügyvédje egyelőre nem fordul alkotmánybírósághoz

A Nép Ügyvédje egyelőre nem fordult az alkotmánybírósághoz a részmunkaidős szerződésekre vonatkozó módosítások miatt - közölte az ombudsman közleményben csütörtökön. A nép ügyvédje további információkat kér az illetékes hatóságoktól. Az ombudsman közölte, rengetegen fordultak hozzájuk amiatt, mert szerintük alkotmányellenes, hogy a részmunkaidős munkaszerződés után ugyanannyi adót kell fizetni, mintha az alkalmazott napi 8 órás munkaidőben, minimálbérért dolgozna.